Aki az autentikus receptet keresi, rossz helyen jár, én a menteset hozom, ráadásul Ildisítve.
Az eredeti Fevinél található, s bár együtt készítettük (segítettem nézni) azért az övé sokkal szebb lett, mutatósabb. Megéri megnézni kiindulásképpen.
Én meg igyekszem a legközelebbi alkalommal újrafotózni, és lecserélni a képeket.
Hozzávalók a tésztához:
- 40dkg liszt
- 3 ek cukor
- fél élesztő
- 2 tojás sárgája
- 1 csipet só
- 2,5dl víz (én rizstejet tettem hozzá)
- kb 5dkg olvasztott margarin
Már ott sántított, hogy érzésre csináltam a tésztát. Meg ráadásul baromi meleg volt az élesztő úgy dolgozott, mint az őrült.
Felfuttattam az élesztőt pici cukorral, a lisztbe tettem a sót és a cukrot, a tojással és az élesztővel összedolgoztam, majd beleöntöttem a margarint és kidagasztottam, aztán kelni hagytam.
Ezalatt elkészítettem a kenéshez szánt margarinos fahéjas krémet, ami inkább öntet lett.
Egy kb fél margarinhoz vagy 5 kanál cukrot tettem és ehhez még 2 jó púpos tk fahéjat. Összekevertem.
Míg nyújtottam a tésztát ezt a keveréket a tűzhelyhez közel hagytam, és szirup állagúra hígult. Ez is rossz ötlet volt, inkább krémnek kell lennie, mint Évinél.
A tésztám nem sok ideig kelt, de hatalmasra nőtt, valószínűleg kicsit sok lett a folyadék is, de egy biztos, iszonyú meleg volt, így elég puha volt a tészta, mikor nekiestem.
Nyújtottam, és ezt is eltúloztam, elég kb 4-5mm-vastagságúra nyújtani, és bejglitésztához hasonlóan nyújtottam ki.
Aztán rátettem a fahéjas margarint
Elkentem, majd 6 helyett 7 csíkot vágtam belőle
Itt jött a probléma, mert a tészta még a deszkán kinyújtva is kelt, és elég körülményesen ment a következő lépés. Egymásra tettem a csíkokat.
Ezután elméletileg újra 6 felé vágjuk, persze nekem jóval több kockám lett.
Őzgerinc formába tesszük egymás után a réteges kockákat, majd mehet is a sütőbe 40 percre.
A fentebb ecsetelt problémák erősen nyomot hagytak rajta, így a végeredmény viccesen festett, de isteni finom volt!